Ezüsthíd

Egy blog első bejegyzésének megírását talán ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor először ülsz kétkerekű biciklin. Már ott van benned a vágy, hogy egyedül hajts az úton, de még elég döcögősen megy. Némi egészséges aggodalommal kevert jóleső izgalom és várakozás az, ami hajt és motivál. Tudod, hogy csak az első pár méter a nehéz, de el akarsz indulni! Hiszen annyi élmény és tapasztalás vár így rád, és azokra, akikkel együtt mész majd az úton!

Jelen esetben bevezetőt írni talán egy kicsit felesleges elfoglaltság. Nem is szeretném hosszúra nyújtani, mégis úgy gondolom, hogy fontos egy pár szóval, gondolattal bemutatnom, ismertetnem, hogy miről is fog szólni a blog. Ez azonban nem egyszerű feladat. Egyrészt, mivel egy jövőbeli dologról beszélünk a jelenben, másrészt pedig az összetettségből adódóan nehéz kiemelni egy témát, hiszen azt tapasztalom, hogy bármerre is nyúlok, minden mindennel összefügg. Ettől függetlenül természetesen lesz egy fő irányvonal, amivel kapcsolatban igyekszem minél több információt megosztani, de a témák közt bármi felbukkanhat. Mostanában gyakran eszembe jut, hogy ha bárki megkérdezte tőlem, mi a célom az életben, akkor mindig automatikusan jött a válaszom: Harmónia. Aztán persze elkezdtem magyarázni, próbáltam érzékeltetni, hogy mire is gondoltam, de ez, így utólag visszagondolva, felesleges volt. Egyrészt, mivel legtöbbünknek ez ugyanolyan cél, mint nekem, ezért nekik nem kell megmagyarázni. Másrészt viszont, néhányunknak nem az, de nekik úgyis hiába magyaráztam volna…

Tehát a bejegyzések ugyan több mindenről szólhatnak, mégis lesz egy fő irány, amin haladni szeretnék. Ez alapján a blog törzsét és fő ágait az átok-, és rontáslevétel, kötések oldása, védelem, megbocsátás, elengedés, csakraharmonizáció, meditáció jelenti. Természetesen ez változhat, és valószínűleg változni is fog. Hiszen tudjuk, az életünk során csupán egyetlen állandó dolog van, ez pedig maga a változás.

"Hagyd, hogy jöjjön ami jön, menjen ami megy, és figyeld meg azt, ami marad!" (Ramana Maharsi)