Aki átkozódik, magát is bántja

Aki hisz az áldás hatalmában, tudja, hogy ennek ellenkezője, az átok is létezik. A mágikus akarat tudatos kivetülése, amelynek hatását nehéz bizonyítani vagy cáfolni. Az átok elmormolható és leírható, sőt átruházható bármilyen személyre, tárgyra vagy cselekedetre.


Mi az átok?
Nem egyszerűen rossz kívánság, sokkal több annál. Fegyver, amely akár ölni is tud. A kimondott szónak mindig is súlya volt. Az adott szó sokszor többet ért, mind a pecsétes írás. A jóért áldás, a rosszért átok járt. A kiszolgáltatott ember csupán a szavak erejében bízhatott. „Aki rosszat tesz, ártó szándékkal közeledik, az halálnak halálával haljon a gonoszsága miatt.”
A gazdagok átka azokra vonatkozott, akik meg akarták fosztani őket a kincseiktől. Évszázados legendák keringenek elátkozott gyémántról, gyöngysorokról, pénzről, de még ruhákról is. Ezek a tárgyak bajt hoztak mindenkire, aki illetéktelenül jutott hozzájuk. Ilyen volt a fáraók sírkamrájára festett átok is: „Pusztuljon szörnyű halállal, aki megzavarja a fáraó örök nyugalmát és elrabolja kincseit!” S hogy évezredek múltán is hasson az átok, arról tettek az ősök: méreggel, mérges kígyóval, gázzal, sőt, sugárzó érccel, uránnal védték a kincseket. Az átok tehát nemcsak bosszúállásra szolgált, hanem arra is, hogy félelmet ébresszen, s visszatartsa az embereket a rossz cselekedetektől – s ráébresszen mindenkit arra, hogy ha mégis megtenné, ő hívta ki maga ellen a sorsot, és utoléri az átokmondó által kitalált-kívánt büntetés.

A hosszú távú átok azt sugallja, hogy a bűnre bűnhődés következik akkor is, ha az esetleg csak évszázadok múlva érkezik el. Ilyenkor egymást követő nemzedékek szinte minden tagját átok alá vonják az átokmondók. Az amerikaiak szerint a Kennedy családon is átok ül. Alighanem hatalomvágya és gátlástalansága miatt mondhatták ki egyik ősükre, s attól kezdve annyi baj érte az utódokat, hogy azt már aligha lehet a véletlennel magyarázni. Különösképpen főként azokon teljesedett be az átok, akik valami módon kapcsolódtak a hatalomhoz.

Suttogva vagy kiabálva?
Az átok elmondható halkan, sőt néha elég elsuttogni. De még a néma átoknak is lehet hatása, ha elég erős akarat áll mögötte. Persze elharsogható nyilvánosan is – a történelemben számos példa volt már erre: megátkoztak már gyilkost és királyt, bírót és tolvajt, házasságtörőt és remetét, de pápát és szentet is. Bizonyos népek, etnikumok, primitív közösségek ma is alkalmazzák a kollektív kiátkozást. Az "áldozattal" közlik a kiátkozás tényét, s ez azonnal hatni kezd a tudatára, a tudatalattijára, és ettől kezdve bármit tesz, valahogy összegabalyodnak a dolgai. Minden rosszra fordul, és ő egyre inkább kétségbe esik, nem érti mi történt vele, pedig az ok a saját lelkében keresendő. Kis idő múltán mindenkiben ellenséget sejt, idegei felmondják a szolgálatot, a szervezete legyengül, megbetegszik, és máris kész a baj.


Miért és hogyan működik?
Ha valakire kimondják az átkot, azt a reménytől fosztják meg, és akitől elveszik a reményt, az meghal. A rákbetegek között is az hal meg előbb, vagy egyáltalán csak azt gyűri le a betegség, aki nem veszi fel a küzdelmet a gyilkos kórral, aki nem táplál reményt, nem bízik önmagában. Aki küzd, meggyógyul - sok esetben még akkor is, amikor az orvosok már rég lemondtak róla.
Az átok tehát mágikus cselekvés, és a rossz szándékon, rossz akaraton alapul. Aki átkot mond, az rosszat kíván a másiknak. S ha az átok hat, az annak a jele, hogy rengeteg aktivizálható negatív energiával rendelkezik. A negatív energia viszont a rosszat, kellemetlent vonzza nem csak az elátkozottra, hanem az átok mondójára is: „Kard által vész, ki kardot ragad…”

Elátkozott házak, tárgyak - és áldozataik
Az átok nem mindig konkrét személyhez vagy tettekhez kapcsolódik. Előfordul, hogy senki sem tudja, ki, miért, mikor és kinek mondta évekkel korábban, mégis működik...Ilyenek az elátkozott épületek, helyszínek vagy tárgyak. Ilyenkor az lesz az áldozat, aki ártatlanul, mit sem sejtve kapcsolatba kerül az elátkozott tárggyal, vagy olyan helyre megy, amelyen átok ül. Meglehet, a tárgy eredeti tulajdonosa nem akarattal ruházta fel ártó energiával kedves tárgyát, csupán annyi szenvedése, kínja tapadt hozzá, hogy az töltötte fel negatív energiával. A két eset sajátos ötvözése jön létre, ha valaki elátkozott ingatlant vásárol és beköltözik. Rengeteg történet kering elátkozott autókról (például Ferenc Ferdinánd trónörökös szarajevói merénylet napján használt hintójáról, illetve a tragikusan elhunyt színész, James Dean kocsijáról, amellyel a halálba rohant), szólnak történetek hajókról, drágakövekről, ékszerekről és fegyverekről.

Védjük magunkat!
Manapság mindenki szórja az átkokat, anélkül, hogy belegondolna, mit kíván haragjában: „Dögölj meg!” „Fordulj föl!” – vágja haragosa fejéhez már a kisgyerek is. És aligha van tisztában azzal, hogy átozódásával az emberiség egyik legősibb rituáléját eleveníti fel. Bár többnyire senki nem gondolja komolyan, ezek a szófordulatnak számító „átokcsökevények” mégis rendkívül kártékonyak, hiszen általuk negatív energiát teremtünk, melyek előbb-utóbb visszaszállnak ránk.

Az átok elsősorban azon fog, akinek gyenge, könnyen sebezhető az aurája, illetve akiben túl sok a negatív energia. A gyenge aura nehezen véd meg a külső negatív hatásoktól, aki pedig eleve fel van töltődve negatív energiával (haraggal, becsvággyal, irigységgel, bosszúvággyal), az könnyen magához vonzza az újabb negatív energiákat. Ezek összeadódnak, és az illető ellen hatnak.

Az erős energiamező, az ép aura, illetve a szeretet, és a pozitív gondolkodás olyan, akár egy védőpajzs: lepattan róla a rossz. S ha nap mint nap tudatosan is felépítjük önmagunk (családunk, otthonunk) köré ezt a védőburkot, nem tud áthatolni rajta a negatív energia, és nem fog rajta az átok sem.

Ariel üzenete

 

Ariel küldte alábbi üzenetét, amely a Föld és az ember spirituális átalakulásának lépéseiről szól. Azt gondolom az utóbbi években egyre többen értettük meg, mit jelent e pár sor. Ez a közlemény szemérmesen hallgat a folyamattal járó nehézségekről, viszont új szempontokból közelíti meg a témát, amiből szintén sokat lehet meríteni.

„Képzelj el egy gömb alakú, lepecsételt akváriumot, amely egy másik, nagyobb akváriumban van benne. A nagy akváriumban lévő halak belelátnak a gömbbe, de a gömbben lévők nem látnak ki. Az üveggömb az ő egyetlen realitásuk. A nagy akvárium sós vízzel van tele, és gyönyörű vízi növények, rákok és halak élnek benne. A lepecsételt gömbben azonban édesvíz van, és aranyhalak élnek benne.

Hirtelen elkezdődik egy folyamat, amelyben az üveggömb egyre vékonyabb és vékonyabb lesz. Egy kis sós víz át is szivárog, és az aranyhalaknak gyorsan kell fejlődniük, hogy hozzá tudjanak igazodni ehhez a változáshoz. Mivel az üveg egyre vékonyabbá válik, az aranyhalak időnként egy-egy pillanatra meglátják a nagy akvárium élőlényeit. Néhány aranyhal ellenségnek tartja a többi halat, és bátran próbálják védeni gömbjüket a fenyegető invázió ellen. A vízi növényeket rossznak tartják, és azzal vádolják a többi arany¬halat, hogy befolyásolják őket ezek a növények. Ezek az aranyhalak elrejtik félelmüket, de mégis kivetítik környezetükre. Megint más aranyhalak azt hiszik, hogy a nagy akváriumban lévő halak már régóta ellenőrzik az üveggömböt. Önmagukat és a többi aranyhalat kiszolgáltatott áldozatnak tekintik. Azt hiszik, hogy az üveg másik oldalán lévő teremtmények fogva tartják őket, hogy majd egyszer felfalják. És mivel az üveg fala egyre vékonyabb lesz, minden nap jobban félnek. Néhány aranyhal az üveg túlsó oldalán lévő halakat mindenható, isteni lényeknek tartja. Ezzel teljesen feladják saját autoritásukat, és ide-oda ingáznak az érzelmi szélsőségek között. Egyszer kiválasztottnak érzik magukat, máskor pedig értéktelennek. Megpróbálják »mestereik« rejtett üzeneteit tolmácsolni, és ezek szerint cselekszenek és hisznek.

Ide-oda úszkálnak a gömbben, sok légbuborékot kavarnak, de hosszú távú hatást nem tudnak előidézni.
És van néhány aranyhal, akik ezeket a másfajta teremtményeket testvérüknek tekintik, és csodálják a »Nagy Halat«, hogy milyen hihetetlen mennyiségű formában tudja kifejezni magát. Ok minden lélegzetükkel és mozdulatukkal a Nagy Hal szellemét követik, és eksztázist élnek át, mivel lassan előkészülnek arra, hogy a nagyobb vízben úszhassanak.

A folyamat szellemi lényegét pedig modern nyelvezettel így fejti ki:
„A Föld éppen felemelkedik. Te a fizikai testeddel a harmadik dimenzióban vagy. Ez az anyagon alapul. A negyedik dimenziót asztrális síknak is nevezik. Legnagyobb részben az érzelmeken alapul. E két dimenziót nevezzük mi alsó teremtett világnak. Ez a két dimenzió az, ahol az elszakadás lejátszódott. Ezek az egyedüli dimenziók, ahol fennmaradhatott a jó és a rossz illúziója, ahol az ember elválasztva érezheti magát másoktól és a szellemtől.

Ez a bolygó jelenleg az asztrál sík alacsonyabb szintjén rezeg. A felemelkedési folyamat része lesz, hogy minden dimenzió fel lesz göngyölítve«, és magasabb dimenziókba emelkedik.
Frekvenciája gyorsan emelkedik, és veszít abból a sűrűségéből és anyagából, amit a harmadik dimenzióban úgy ismerünk, mint összesűrűsödött fényt. Ez a sűrűség csökken, és a bolygó, valamint az emberek rezgési frekvenciája emelkedik.
Univerzumodban a sűrűsödési folyamat elérte a tiszta fénytől való maximális távolságot. Ez a folyamat most megfordul, ami azt jelenti, hogy megkezdődhet az Egyhez való hazatérés. Amikor egy bolygó felemelkedik, az újraegyesülés mindig rendkívüli folyamat. Ez a folyamat magában foglalta a fénytől való legtávolabbi elszakadást, és ez sikerült."


(Tashira Tachi-ren: Der Lichtkörper-Prozess. Edition Sternen- prinz, Freiburg, 1998)